Összefoglaló
Napjainkban nem könnyű a kis-és középvállalatok vezetőinek az élete, hiszen annak a felelőssége, hogy cégüket hosszú távon sikerüljön fenntartani, illetve nyereségesen működtetni, napi szintű stresszt okoz számukra. Pedig a KKV szektor adja a magyar gazdaság gerincét – a vállalatok 99%-át és a foglalkoztatás 60%-át -, így a szektor stabilitása kiemelten fontos.
A Helix Consulting készített egy tanulmányt azokról a legjelentősebb kihívásokról, melyek manapság a KKV szektort leginkább érintik. A legfontosabb kihívásokat 4 dimenzió mentén határozták meg, melyeket csak együttesen, rendszerszinten kezelve lehet tartós eredményeket elérni.
Az egyes dimenziókat részletesen a következőkben fejtjük ki.
A KKV szektor egyik legjelentősebb problémája a mai gazdasági környezetben a növekvő költségek ellensúlyozása az árak versenyképes szinten tartása mellett. Az alapanyagok drágulásán túl a minimálbér és ehhez kapcsolódó járulékok növekedése, a bevezetett ágazati extraprofit különadók, a szállítási költségek növekedése, az energiaköltségek növekedése és a rezsicsökkentés szűkítése a vállalati szektorban, továbbá az adminisztrációs terhek növekedéséből adódó intézkedések költségei mind-mind növelik a vállalatok kiadásait. Mindezek kitermelése komoly nehézséget okoz és csődközeli állapotba juttathatja az egyébként is borotvaélen egyensúlyozó cégeket.
A szektor vállalatai jellemzően nem rendelkeznek túl magas tartalékokkal, emiatt nagy részük folyamatosan likviditási problémákkal küzdenek. A késedelmes fizetések láncreakciót idéztek elő, ez még inkább nehezíti a fizetések pontos teljesítését, ami pedig végeredményben a cégek fennmaradását is veszélyezteti.
A szektor profitját gyakran észrevétlenül elviszik az olyan kisebb költségek, amik a nem hatékony működésből, vagy a kockázatok alábecsléséből adódnak, mint pl. a túlóra kifizetések, selejtgyártások, alulbiztosítottság, nem megfelelő készlet- vagy energia gazdálkodás. Ezen költségek illetve a mögöttes folyamatok optimalizálása jelentős összegeket takaríthat meg a cégnek.
A vállalat méretének növekedése elkerülhetetlenné teszi a szabályozottabb, szervezettebb működést. A 20-250 fős sávban a vezetőnek el kell fogadnia, hogy az ő feladata már nem a munka elvégzése, hanem a munkavégzés feltételeinek és rendszerének a megteremtése. Ez a gondolkodásmódbeli váltás, illetve ennek a hiánya jelentős korlátja tud lenni a növekedésnek. Ha nem történik meg a szervezet átalakítása, „csak" a munkaerő költségek fognak növekedni, a tényleges eredmények elmaradnak.
A legtöbb KKV vezető adathiánnyal küzd a döntések során. A KKV-k többségében különböző Excelekben dolgoznak, melyek ráadásul eltérő kimutatásokat eredményeznek.
Konzisztens adatok hiányában pedig a vezető nem tud megalapozott döntést hozni. Az adatok strukturált feldolgozása és tudatos elemzése ma már elengedhetetlen a stabil működéshez, és már önmagában is jelentős hatékonyságjavulást eredményez.
Digitalizáció terén a Covid időszak kényszerű fejlesztései óta nem történt jelentős előrelépés a szektorban, a szektor jellemzően „alul digitalizált". A fejlesztések többségében hátra sorolódnak a napi „tűzoltás" mellett.
Az értékesítés digitalizációja pedig még vissza is esett az utóbbi időben, pedig a vásárlók többsége ma már az online lehetőségeket preferálja.
Pozitív trend ugyanakkor, hogy a mesterséges intelligencia használatát a KKV-vezetők 44%-a már próbálgatja, de itt is el lehet mondani, hogy az abban rejlő lehetőségek kihasználása még gyerekcipőben jár. Az aktív és tudatos AI használattal pedig jelentős hatékonyságjavítást lehet elérni a munkafolyamatokban, és ez megoldást jelenthet a munkaerő hiány miatt jelentkező problémákra is.
A szakképzett munkaerőhiány az utóbbi időben egész Magyarországon általános, a kisvállalatok pedig még nehezebb helyzetben vannak, hiszen a nagyokkal nehezen tudják felvenni a versenyt fizetés és juttatások terén. A siker egyik kulcstényezője pedig pont egy szakképzett, jó csapat lehetne.
A hazai KKV-k többsége „egyemberes" irányítással működik, a tulajdonos – vezető pótlása pedig óriási működési kockázatot rejt, kiesése napok alatt megbéníthatja a cégműködést. Különösen nagy kockázatot rejt magában ez a működés, ha a tulajdonos-vezetőnek át kell adnia a stafétabotot. Statisztikák szerint pedig a következő években a szektor közel 1/3-át érinti a generációváltás problémaköre, ami még ha van is kinek átadni a céget, egy hosszú tervezést igénylő folyamat, mégis nagyon kevesen készülnek fel rá tudatosan.
A kisvállalatok működését jelentősen befolyásolja a vezető személyisége és hozzáállása. A magyar KKV szektor vezetőire még mindig a biztonságra és stabilitásra való törekedés, illetve az operatív gondolkodás jellemző, miközben a mai gyorsan változó világban a változásra való nyitottság, a kockázatvállalás és a stratégiai gondolkodás a növekedés kulcs tényezője.
A KKV-k legnagyobb versenyelőnye a gyors alkalmazkodás lehet – de csak akkor, ha a működési hatékonyság, a pénzügyek, az emberi erőforrás és az adatfeldolgozás, digitalizáció egy rendszerként van kezelve.
A középvállalati vezetőknek fel kell ismerniük, hogy a „tűzoltás" korszaka lejárt. A siker titka sokszor házon belül rejlik, belső fejlesztéseket igényel, különösen az alábbi területek mentén:
Ha a kihívások valamelyike, vagy akár mindegyike a saját vállalkozását is érinti és szívesen elolvasná a Teljes tanulmányunkat, vagy megoldást szeretne a kihívásokra keressen minket.